Tenk Heves megye déli részén, a 31-es fõ közlekedési útvonal mentén fekvõ település, lakosainak száma 1260 fõ, de ez a létszám folyamatosan növekszik. Az M3-as autópálya káli és füzesabonyi szakaszai mindössze 10 km-re vannak a településtől. Az első írásos emlékek 1310-ből származnak, az írás szerint már ebben az időben lakott település volt. Ennek ellenére önállóságát csak 1947-ben nyerte el. Addig a szomszédos Erdőtelek külterületi lakott pusztájaként szerepelt Pusztatenk néven. 1947-ig több földbirtokos család tulajdonába tartozott.

Birtokot szerzett itt Markhot Ferenc, Heves megye neves orvosa; a mezőgazdasági akadémiát végzett Pazonyi Elek János császári és királyi kamarás, aki 650 holdon gazdálkodott. Elek János kastélya ma is itt áll egy nagy park közepén, melyet a leszármazottai a közelmúltban állítottak helyre. 1875–79 között itt élt Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”- ként tisztelt híres színészné Soldos Sándorral kötött házassága révén. Nevét emlékoszlop őrzi a Papp–Szász-kertben.

2000-ben a millennium alkalmából az önkormányzat könyvet jelentetett meg Tenk címmel, mely részletesen ismerteti a község történetét, múltját és jelenét. A község fejlődése a rendszerváltás után indult meg, említésre méltó az egészségügyi központ megépítése (orvosi rendelő, anyaés csecsemővédelem, gyógyszertár) 1993-ban. 1996-ban megépült az általános iskolát bővítő új tornaterem. A polgármesteri hivatal az egykori U alakú Papp–Szász-kúriában működik. A római katolikus templomot 1986 októberében szenteltek fel Jézus Szíve tiszteletére.

Az elmúlt években megvalósult a községben a gázhálózat, a telefonhálózat kiépítése, a közvilágítás korszerűsítése, folyamatban van a szennyvízberuházás, folyamatos az utak, járdák felújítása. A jövő nemzedékének pedagógiai műhelye az iskola és óvoda.
Elkezdődött az egyedi (biológiai) szennyvíztisztító telep és csatorna megépítése.