Tenk község története

Földrajzi fekvése

Tenk község Heves megye déli részén terül el. Az M3-as autópálya közelsége (10 km) és a települést átszelő 31-es számú főközlekedési út lehetőséget ad arra, hogy könnyen elérhető legyen a látogató számára. A Tisza- tóhoz (DK-re 30 km) és a Mátra- hegységhez (ÉNy-ra 40 km) való viszonylagos közelsége miatt az átutazó látogatóknak szeretnénk pihenőhelyként szolgálni.
A településen található ősparkok és a portákat, utakat díszítő virágok, zöld terek jellemzik a település arculatát. A tenki emberek portájuk rendben tartásával, gondozásával és virágosításával aktívan közreműködnek a településkép kialakításában. Jelenleg 1200 fő él itt, örömünkre egyre több fiatal család választja otthonuknak Tenket.

Története

Tenk első írásos említése 1310-ből származik Thenky névalakban, de valószínűleg a település már jóval korábban is lakott volt. A török megszállás alatt szinte folyamatosan élelem- és hadianyag- szállítási útvonal volt. A hódoltság megszűnése után a Szentmáriay család birtoka lett a kiváló adottságokkal rendelkező terület. A védtelen jobbágyfalu nem vonzotta a letelepedni vágyókat, így az 1600-as évek végén Buttler János tulajdonában lévő lakatlan puszta volt. Jelentős változás az újranépesítés terén csak a XVIII. század végén történt. Az 1780-as években már 369-en éltek a településen.
A XIX. században jelentős szerepet játszottak Pusztatenk (ekkor így nevezték) életében a Csoma, a Gyulay, a Soldos és a Papp-Szász nemesi családok. A település szerkezetét meghatározták a középbirtokok és a hozzájuk kapcsolódó nemesi kastélyok elhelyezkedései. Pusztatenk utolsó földes urai a pazonyi Elekek voltak 1952-ig. A falu 1947-ig Erdőtelek község pusztája, majd 1947-ben alakul Tenk önálló településsé (kb. 600 fővel).
A településen 1950-ben, a járásban elsők közt alakult meg a tsz, ahová 1959-ben a község minden dolgozója belépett. A földosztás és a hatvanas évek nagy építkezései során teljesen átalakult a falu képe. Az 1968/70-es években villamosították a községet. A legtöbb portára vezetékes ivóvíz került, valamint befejeződött a művelődési ház építése.
Műemlék jellegű épülete a volt Papp-Szász kúria, mely 1870 körül épült késő klasszicista, kora neoreneszánsz stílusban. Jelenleg ebben az épületben foglal helyet a polgármesteri hivatal. A községben napjainkban négy kastély található, kettő erősen átépített formában (az ötödiket, a Holler kastélyt elbontották).

Gazdasági élet

Számottevő munkaerőt foglalkoztató, a település fejlődésére kiható ipar nem létesült a községben. A Schmidt és Bender Hungária Optikai Kft, a Pemika Trans Kft. (baromfifeldolgozás), a Delta Kft. (hőszigetelt nyílászáró gyártás) biztosít munkalehetőséget és megélhetést több tenki családnak is.
Az 1993-ban épült egészségügyi központban működik a háziorvosi rendelő, itt kapott helyet az anya- és csecsemővédelmi szakellátás, valamint 2000-ben ugyanitt került kialakításra a gyógyszertár is.
A Szent Imre Katolikus Általános Iskola 2013. évtől az Egri Főegyházmegye fenntartásában működik.

A Tenki Csicsergő Óvoda és Bölcsőde intézményen belül egy három csoportos óvodába járhatnak a gyerekek és 2024. szeptemberétől már a bölcsőde is várja a kicsiket.

A településen a rendszerváltást követően a volt termelőszövetkezet felszámolását követően mezőgazdasági vállalkozások és magángazdálkodók művelik a jó minőségű, átlagosan 25 aranykorona értékű földeket. A szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstelepítések is történtek, igyekezve kihasználni a termőhely adta lehetőségeket.

Nevezetességei

Elek-kastély, Gyulai-kastély (mai óvoda épülete), Papp-Szász-kastély (ma polgármesteri hivatal), egykori kastélyok és a hozzájuk tartozó épen maradt épületek; Római-katolikus templom; Millenniumi emlékpark; az iskola szomszédságában kialakított Blaha Lujza emlékpark.